Az óriások ( özönvíz előtt)
Az óriások első megjelenése az özönvíz
elöttre tehető. Az első generáció, az Úr büntetésének megfelelően kiírtotta
egymást. Az ő leszármazottaik azonban még megmaradtak, és azok az özönvízben
pusztultak el. Az özönvíz előtti óriások hatalmasak voltak.
Azok teherbe estek tőlük, és
hatalmas óriásokat szültek*, kiknek magassága háromezer könyöknyi volt. (1Énokh.
7,3)
Egy könyök, az kb. fél méter.
Énokh leírása alapján egy óriás lehetett akár másfél kilométer magas is. Ez ma
hihetetlennek tűnik. Ajánlom mindenkinek Kent Hovind és Walter Veith előadásait
a youtube-on (magyar felirattal), akik kifejtik, hogy teljesen más volt a
légkör a földön az özönvíz előtti időben. Egy Brachiosaurus, — amely több mint
30 tonnát nyomhatott, napi 180kg zölddel táplálkozott, és olyan orrlyukai
lehettek, mint egy mai lónak — a föld mai viszonyai mellett nem maradhatott
volna életben. De a nagy szén-, és kőolaj mezők is mind egy sokkal gazdagabb
bioszféráról árulkodnak, mint amit ma láthatunk. Ennek megfelelően, az
óriásoknak is megvolt a megfelelő élettér. Noé korára az óriások magassága csökkenhetett,
mert az özönvíz víze a hegyek fölé 7,5m-rel emelkedett, s ez elegendő volt
arra, hogy aki a hegyekbe ment fel, az se meneküljön meg.
Tizenöt singgel növekedtek a vizek feljebb,
minek után a hegyek elboríttattak. (1Móz 7,20)
Ebből feltételezhetjük, hogy az
özönvíz idejére (a teremtéstől számítva kb.1600 évvel), már kisebbek lettek. Elszaporodásuk
következtében így is kevésnek bizonyult a föld eltartó ereje, ezért elvették az
emberektől a termésüket, illetve az embereket is enni kezdték.
Ezek felélték az emberek minden termését,
amíg azok nem bírták őket tovább eltartani. Ekkor az emberek ellen fordultak, hogy
azokat falják fel. (1Énokh.
7,4-5)
Ádám teremtésétől számítva az
időt Járed napjaiig (1Énokh 6,6), amikor az angyalok lejöttek az emberek
lányaihoz, kb. 500 körül járhattunk.
Mivel az angyalok, akik először lejöttek, végignézték az első generációs óriások, azaz a
gyermekeik halálát, mielőtt megkötözték volna őket (1Énokh 10,12), akkor az
első generációs óriások legkésőbb kb. 1000-re kiírtották egymást (1Énokh
10,10), és innentől, már az ő utódaik, és a keresztezett fajok pusztítottak a
földön az özönvízig.
A hivatkozott írásokból látjuk,
hogy az első generáció pusztulásától az özönvízig tartó kb. 500-600 év elegendő
volt arra, hogy az egész föld élővilágát megrontsák. Mivel azonban olyan
lényekről van szó, akik nem szerepeltek Isten teremtésében, ezért nincs is
helyük az üdvtörténetben. Az özönvízben elveszett a testük, de a szellemük még
meg van.
És mostantól
az óriások, akik a hús és a szellem keveredéséből jöttek létre, gonosz
szellemeknek lesznek nevezve a földön, és a föld lesz lakhelyük. Gonosz
szellemek hagyták el testeiket; mert születésük emberi, és elsődleges eredetük
pedig a mennyek szent őrangyalaitól van; gonosz szellemek lesznek ők a
földön, és gonosz szellemeknek lesznek nevezve. Mert a mennyek szellemeinek
a mennyekben lesz lakhelyük, de a földön létrejött szellemeknek, akik a földön
születtek, azoknak a földön lesz a lakhelyük is. És az óriások szellemei
gyötrik, elnyomják, pusztítják, támadják és a rombolás munkáival sújtják a
földet, és bajokat okoznak azon: bár élelmet nem esznek, mégis éhesek és
szomjasak és sérelmeket okoznak. És ezek a szellemek felkerekednek az
emberek gyermekei ellen és az asszonyok ellen, mert maguk is azoktól
származnak. (1Énokh. 15,8-12)
Mivel a testük elveszett, akik pedig még életek az özönvíz
idején, azok vízbe fúltak, mai lakhelyük is a vízben van. Ezzel helyére kerül
amit Jézus mond róluk, hogy...
Mikor pedig a tisztátalan szellem kimegy
az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál: (Mt 12,43)
A tudatos részük még megvan, és
munkálkodik a mai világban is. Őket nevezzük ma démonoknak. Ma is sokan
foglalkoznak olyan szellemek „hazajuttatásával”, akik itt rekedtek a mi
világunkban, és kísértenek. Igazán nem tudom őket halott emberek szellemeinek
tekinteni, hanem azoknak, akik itt az ítéleben elvesztették a testüket. De nem
csoda, ha egy adott földrajzi helyen lévő démon oly sokat tud az ott élők
életéből, hiszen az özönvíz óta azon a helyen van, és tud mindent, ami ott
történt.
Attól a
naptól fogva, amikor az óriások le lesznek gyilkolva és el lesznek pusztítva,
és halállal halnak, a testeiket elhagyó ártószellemek megindulnak majd és
pusztítani fognak, anélkül, hogy ítéletben részesülnének – és így pusztítanak
majd egészen a nagy ítélet eljövetelének beteljesedéséig, amelyben maga a kor
is beteljesedik a Virrasztók és az istentelenek felett, igen, mindennek
beteljesedése eléri őket teljesen.”
(1Énokh. 16,1)
Ezt tudva kerülnek olyan versek a
helyükre, ahol a kiűzés előtt lévő gonosz szellem kéri Jézust, hogy ne veszítse
el őket idő előtt.
És íme kiáltottak mondva: Mi közünk te veled Jézus,
Istennek fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket? (Mt 8,29)
Ajánlom Peter Wagner – Területi
Szellemek című könyvét mindenkinek. Ebben történetek vannak a világ minden
tájáról, hogy adott helyeken, adott szellemi hatalmasságok gyakorolják az
uralmat, amíg Jézus nevében ezt meg nem törik. Sok egyház és felekezet tagja
mesélte el a történetét, ezért nem mondanám, hogy pünkösdi benyomása van. Ez
sajnos a mai valóság! Ahogyan Dánielnél is le van írva (Dán.10,13; Dán.10,20)
vagy ahogyan Pál is felsorolja a hatalmi szinteket (Ef.6,12; Kol.2,15).
De még egy hely van, ahol e nélkül az ismeret nélkül, csak
Isten kijelentéséből tudhatnánk meg, hogy miért mondja ez a vers, hogy...
És a tenger kiadta a halottakat, akik ő benne voltak;
és a halál és a pokol is kiadta a halottakat, akik ő náluk voltak; és
megítéltetnek mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. (Jel 20,13)
Nem logikus, hogy akik a vízben
halnak meg, azok más helyre kerüljenek, mint akik a szárazföldön halnak meg. Ha
ez a vers kizárólag átlagos emberi halállal meghaltakról szólna, akkor a
felsorolásnak még nem szabadna véget érnie, mert akkor például a tűznek is, és
a földnek is ki kellene adnia a halottait, de nem ezt látjuk.
Összefoglalva. Az özönvíz előtti óriások hatalmasak voltak, és
számban messze meghaladták az özönvíz utáni óriások számát. Az első generáció
utániak már méretben kisebbek voltak, de számban sokkal többen lehettek. Amíg
az özönvíz el nem pusztította őket, addig folyamatosan pusztították mind az
embereket, mind az emberek élelmét. Ezen kívül még keresztezték is a fajokat,
amellyel megrontottak minden testet a földön. A görög mitológiában
felismerhetjük őket, mint a titánokat. Ezért is van olyan sok „emberi” vonásuk.
Ez egyébként általában is jellemző az eredet történetekre, hogy néhány fő
istenség, egy vagy kettő, megalkotja a földet, majd jön több kisebb, akiknek
generációról-generációra rosszabb az erkölcse, és egymással harcolnak a
hatalomért, miközben igazságtalanul bánnak az emberekkel.
Az óriások ( özönvíz után)
Van egy olyan nézet a kutatók
körében, hogy az angyalok többször is lejöttek a földre, és ezért voltak újra
óriások a földön. De ahogyan Énokh könyvéből láttuk, az ítélet súlyossága
miatt, ezt egy angyal sem próbálja meg mégegyszer. Az ige sem támasztja alá.
Azt azonban igen, hogy Kánaán utódai között voltak óriások. Khám családfája
visz el minket a kánaáni népekhez.
Khámnak pedig fiai: Khús, Micráim, Pút és
Kánaán. (1Móz 10,6)
Kánaán pedig nemzette Szidont, az ő
elsőszülöttjét, és Khétet. Jebuzeust, Emoreust, és Girgazeust. Khivveust,
Harkeust, és Szineust. Arvadeust, Czemareust, Hamatheust. És
azután elszéledtek a Kananeusok nemzetségei.
(1Móz 10,15-18)
Óriásokkal pedig már Ábrahám
idejében találkozunk, amikor a környék királyai összefogtak, és végigrabolták a
vidéket, Szodomából még Lótot is elvitték.
A tizennegyedik esztendőben pedig eljött
Khédorlaomer, és a királyok, akik ő vele voltak, és megverték az Óriásokat Asztheroth
Kárnajimban, és a Zuzeusokat Hámban, és az Emeusokat Sávé-Kirjáthajimban. (1Móz 14,5)
Később az ammoniták írtottak óriásokat azon a földön.
(Óriások földjének tartották azt is;
óriások laktak azon régen, akiket az Ammoniták Zanzummoknak hívtak. Ez a nép nagy, sok és szálas volt, valamint
az Anákok, de kivesztette őket az Úr azok színe elől, hogy bírják azoknak
örökségét, és lakjanak azoknak helyén;
(5Móz 2,20-21)
Az Úr a saját népét használta
arra, hogy az óriásokat kiírtsa a földről, miután újra megjelentek. Egy olyan
faj földjét adta oda a saját népének, amelynek a létezése nem Tőle származik.
Az özönvíz előtti hibás génállományból származó népeket kellett a zsidóknak
elpusztítani.
De e népek városaiban, amelyeket
örökségül ad neked az Úr, a te Istened, ne hagyj élni csak egy lelket is; Hanem
mindenestől veszítsd el őket: a Khittheust, az Emoreust, a Kananeust, a
Perizeust, a Khivveust és a Jebuzeust, amint megparancsolta neked az Úr, a te
Istened; Azért, hogy meg ne tanítsanak titeket az
ő mindenféle utálatosságaik szerint cselekedni, amelyeket ők cselekszenek az ő
isteneiknek, és hogy ne vétkezzetek az Úr ellen, a ti Istenetek ellen.
(5Móz 20,16-18)
Isten ítélete csak ezeket a
népeket sújtotta, teljes pusztulással, hogy az embert védje a földön egy újabb
óriás uralomtól. A következő versek egyértelműen mutatják, hogy ez a „különös
kegyetlenség” csak ezeknek a népeknek szólt, de a többi néppel kapcsolatban a
zsidóknak már nem engedte meg a hasonló elbánást. Csak a harcoló férfiakat
ölhették meg, senki mást.
Mikor
valamely város alá mész, hogy azt megostromold, békességgel kínáld meg azt. És ha
békességgel felel neked, és kaput nyit, akkor az egész nép, amely találtatik
abban, adófizetőd legyen, és szolgáljon neked. Ha
pedig nem köt békességet veled, hanem harcra kel veled, akkor zárd azt körül; És ha az Úr, a te Istened kezedbe adja azt:
vágj le abban minden fiúneműt fegyver élével; De az asszonyokat, a kis gyermekeket, a
barmokat és mind azt, ami lesz a városban, az egész zsákmányolni valót magadnak
prédáld; és fogyaszd el a te ellenségeidtől való zsákmányt, akiket kezedbe ad
neked az Úr, a te Istened. Így cselekedj mindazokkal a városokkal,
amelyek igen messze esnek tőled, amelyek nem e nemzetek városai közül valók. (5Móz 20,10-15)
Az özönvíz utáni óriások még Dávid idejében is
feltűnnek, de utána már nem. Ezzel az özönvíz utáni óriások története
megszelidült azokra az esetekre, amelyekről azóta olvashattunk. Érdemes
elgondolkodni, hogy a mondákban szereplő óriások, valóban azok is voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.